Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Miért hisznek sokan abban,...

Miért hisznek sokan abban, hogy a holdraszállás nem volt igaz, amikor tele van a net a holdraszállást igazoló bizonyítékokkal, érvekkel?

Figyelt kérdés

Például néhány holdraszállást igazoló cikk vagy videó:

[link]

[link]

https://www.youtube.com/watch?v=zt2wzKpJ_b8

https://www.youtube.com/watch?v=afbSsMTbaEU

https://www.youtube.com/watch?v=TG4RYzTwvDY

De például itt egy érv cáfolata:

"Az állítólag a Hold felszínén készült fotók egyikén sem láthatóak csillagok, noha egy légkör nélküli égitest „egén” a földi állapothoz képest tízszer-húszszor fényesebbeknek és sűrűbbeknek kellene lenniük"

"Azért nem látható egyetlen csillag sem, mert az expozíciós idő túl rövid volt."



máj. 6. 01:09
1 2 3 4
 21/32 Szándékos Bendegúz ***** válasza:
13%
Miért csodálkoztok, ha nem mindenki hiszi el, amit a fősodratú médiákban talál? Ti mindent elhisztek ?
máj. 9. 14:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/32 A kérdező kommentje:
szkeptikus blog és Tiboru konteó blogja mióta fősodratú média?
máj. 10. 12:51
 23/32 A kérdező kommentje:

Meg például itt vannak a holdraszállás tagadók gyakori érvei cáfolva. Szerintem tök mindegy, hogy milyen média írja meg ezeket, a cáfolatok attól még ugyanúgy igazak.


Érv: A Holdon készült fényképeken nem látszanak a csillagok, pedig az ég fekete és még légkör sem nehezíti a csillagok megfigyelését.


Magyarázat: A csillagok fényképezéséhez jó néhány másodperces záridőt (megvilágítási időt) kell alkalmazni, mert a csillagok azért bizony elég haloványak. A holdfelszíni tárgyak, az asztronauták a Nap fénye miatt nagyon világosak. Ezek fotózásához századmásodperces rekeszidőt kell alkalmazni (csakúgy, mint napfényes időben földi fotózáskor). Ez a rekeszidő alkalmatlan a csillagok fotózására.


Érv: A kitűzött amerikai zászló láthatóan lebeg, márpedig ez nem magyarázható az atmoszférával nem rendelkező Holdon.


Magyarázat: A zászló fémszálakkal valamelyest merevítve van, hogy ne fityegjen épp a szél hiánya miatt. Valójában mozogni a filmfelvételeken csak két esetben lehet látni. Egyrészt akkor, amikor éppen kitűzik, másrészt akkor, amikor a holdkomp felszáll. Első esetben maga az űrhajós „lengeti” azzal, ahogy a zászló nyelét csavaró mozdulatokkal befúrja a Hold talajba. A második esetben a holdkomp fúvókáiból szétáramló gáz lebegteti a zászlót. Sok más felvételen látszik a zászló, de azokon sosem mozog.


Érv: A fényképfelvételekre még a fényképezéskor automatikusan a későbbi adatfeldolgozást segítő hajszálkeresztek kerülnek. Ezek néhány esetben bizonyos tárgyak mögé kerültek, ami azt bizonyítja, hogy ezeket a fotókat utólagosan manipulálták, bizonyos elemeket később másoltak rájuk.


Magyarázat: A fényképezőgépbe épített hajszálkeresztek megakadályozzák, hogy ott fény kerüljön a fotólemezre, ezért ezek a területek feketék maradnak. Azonban ahol a kereszt nagyon világos térrészre esik, ott a környező részek túlexponálása miatt a a vékony leárnyékolt csík is exponálódik. Ez egy ismert effektus: a túlexponált régiók környezete is exponálódik a filmen. A példaképpen felhozott képeken mindig ez a helyzet: egy túlexponált fehér tárgy „elfedi” a hajszálkereszt átfedő részét.


Érv: Bár csak egy fényforrás van, a Nap, mégis, az árnyékok nem párhuzamosak. Ez is azt igazolja, hogy műtermi felvételekről van szó, több fényforrással.


Magyarázat: A különböző irányú árnyékokat egyrészt a parallaxishatás magyarázza, másrészt az, hogy a felszín nem egyenletes, és a lejtőkön, emelkedőkön az árnyékok látszólagosan más-más irányt mutathatnak egy adott nézőpontból.


Érv: A képeken az árnyékban lévő tárgyaknak, embereknek teljesen feketének – gyakorlatilag láthatatlannak – kellene tűnniük, mivel légkör hiányában nincs fényszóródás, és őket nem érheti fény egyáltalán. Mégis például a holdkomp árnyékában lévő űrhajós jól felismerhető.


Magyarázat: A tárgyak nem csak a nap direkt fényét kapják. A Hold felszíne nagyon jó fényvisszaverő képességű és ez felszínéről visszaverődő fény ad derítést a tárgyak napárnyékban levő részeinek. Egyébként a Föld is másodlagos fényforrásnak számít – csakúgy mint „itthon” a Hold, bár ez a hatás jóval kisebb, mint az előbb említett derítés.


Érv: Bizonyos képeken pontosan azonos tájképi elemek szerepelnek, mégis az előtérben az egyiken más van, mint a másikon. Például az egyiken ott van a holdkomp, a másikon pedig nincs. Úgy tűnik, hogy ugyanazt a díszletet kétszer, két külön forgatáson használták fel.


Magyarázat: A tájképi elemek (dombok, hegyek) igen távoliak. Ezért egymástól viszonylag távolabbi pontokból is ugyanolyanoknak tűnnek.


Érv: Ha felgyorsítjuk a Holdon készült filmfelvételeket, akkor teljesen normális földi mozgást kapunk. A fizikai elméletek szerint ennek nem szabadna így lennie. Tehát a felvételeket egyszerű lassítással készítették.


Magyarázat: Ez egy érdekes érv. Valójában ha felgyorsítjuk az űrhajósok ugrándozásait, ugrálva haladását, akkor elég fura mozgást kapunk. Olyan gyors, mint a Földön, de valahogy fura. Éppen azt mutatja, hogy ez nem földi gravitáción lett felvéve. A későbbi Apollo-utazások során használt holdjárgányok mozgását figyelve még érdekesebb megfigyelést tehetünk. A kerekei által hátrafele felvert por teljesen szabályos parabolapályát írva hull vissza a talajra. A Földön ez a légkör miatt egyáltalán nem így történik. Ez is azt igazolja, hogy légüres térben készültek a felvételek.


Érv: A AS16-107-17446 sorszámú NASA fotón látható egy kődarab, amelyen egy C betű van. Ez nyilvánvalóan egy kellék, amelyet megjelöltek, hogy a megfelelő helyre tudják tenni.


Magyarázat: A NASA hihetelen mennyiségű fotót tett közzé. Ezeket újra és újra továbbmásolták. Az eredetihez visszanyúlva állítólag látható, hogy azon még nincs C betű. Valószínűleg egy szőrszál került a filmre az egyik másolásnál. Nem szokás egyébként ilyenformán jelölni kellékeket. Egy betű nem is lett volna erre elég. Egyébként pontosan ez a kő látható az ezt közvetlen megelőző, AS16-107-17445 számú fotón is. Azon nincs C jel. Ezt hogy magyarázzák az összeesküvéselmélet-hívők?


Érv: A Holdkomp felszállásának felvételét nyilvánvalóan a Földről kellett irányítani. De a mozgó holdkompot lehetetlen követni a kamerával, amikor majdnem 3 másodperces késleltetés van a távolság miatt.


Magyarázat: Ez tényleg problémát okozott, és tudtommal az Apollo 15 és 16 esetében nem is sikerült. Az első sikeres felvétel az Apollo 17 holdkompjának felszállásáról készült (tehát harmadszorra). Ezen a felvételen is látszik, hogy a kamera minduntalan elmarad, nem a középpontban van a holdkomp, aztán majdnekm el is vesztik. A kezdet elég jól sikerül, de csak azért, mert a visszaszámlálásnál már 3 mp-nél elkezdék a kizoomolást.


Érv: Hogyan maradhat meg az űrhajósok lábnyoma olyan szépen a Holdon, amikor ott csontszáraz a por. Száraz földi homokban nem maradna meg a nyom.


Magyarázat: Ez érdekes megfigyelés volt ténylegesen. A hazahozott porminákat elemezve kiderült, hogy a víz és szél hiánya miatt a porszemcsék nem legömbölyítettek (mint a földi homok), hanem éles szegélyekkel rendelkeznek. Ezek a szegélyek horgonyként kapcsolódnak egymáshoz, ezért tart jól alakot a holdi por. Hasonló finom szemcséjű földi porokban hasonlóan marad meg egy ilyen lenyomat.Tulajdonképpen ez a megfigyelés is éppen azt támasztja alá, hogy nem Nevadában készültek a felvételek!


Érv: Az űrben az űrhajósok halálos sugárzást kaptak volna. A sugárzás a filmeket is tönkretette volna.


Magyarázat: Ténylegesen voltak aggodalmak, hogy az úgynevezett Van Allen övezeten való áthaladás 30 percében mekkora sugárzás éri az űrhajósokat. A földkörüli pályát elhagyó űrhajósok jó része (tehát nem csak azok, akik leszálltak a Holdon) esetén ténylegesen kialakult szürkehályog korai stádiuma. Ez éppen annak a bizonyítéka, hogy megjárták a Van Allen övet. A filmeket fém tok védte a sugárzástól.


Érv: Előkerültek fényképek egy amerikai területről, ahol láthatóan felépítették a holdfelszín egy részét és hatalmas darurendszerrel képesek voltak tárgyakat mozgatni, akár eljátszani a holdraszállást.


Magyarázat: Valóban! A Langley Research Centerben folyó szimulációkról és tesztekről például 1969. július 21-én beszámolt a The Times újság is. A tréning központról a NASA weboldalain sok fényképet találhatunk. Nem éppen titkos összeesküvésre utaló jelek! Ezek a tréningek elengedhetetlenek voltak a holdkompok kikísérletezésében, valamint az űrhajósok felkészítésében.

máj. 10. 12:56
 24/32 Tevenyereggyarto ***** válasza:
88%

Számomra az egyik legmeggyőzőbb bizonyíték maga a kontextus, körülmények. Mert az egész Holdra szállásosdi, űrverseny lényegében nagyhatalmak közti farokméregetés volt. S bizony ha az egyik kamuzza a legnagyobb sikert (többször is!) akkor az 10000% ,hogy a másik kideríti, kerüljön bármibe.


Azt totál ostobaság még csak feltételezni is ,hogy egymással ellenségeskedő hatalmak összefogtak s embereik ezreit/ millióit fizették le elhallgatásra csak azért ,hogy ilyen dolgot hazudjanak az átlag kisembernek… Ne már, ez abszurd s kivitelezhetetlen.


A többi már csak hab a tortán mint például az ,hogy most nincs verseny ezért egyik állam sem pumpál milliárdokat űrprojektekbe ezért nyilván nem is fognak újabb emberes rakétát küldeni csak a Holdra stb. S ha valaki valami “gyanúsat” vél felfedezni akkor jusson eszébe ,hogy ha ő mint átlag Kis Pista észrevette akkor a többi hatalom szintén s mégpedig jóval korábban.

máj. 10. 13:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/32 rigalánc ***** válasza:

Pedig véleményem szerint Amerika és Oroszország együttműködik jelenleg is.

Lehet, rosszul tudom, de volt idő, mikor Amerika kénytelen volt orosz rakétákat használni, mert sajátjai nem hozták a megfelelő teljesítményt.

Jelenleg is jól el vannak az ISS-en, sőt Amerika eu-s pénzeket kap fegyverekért, és ezen a pénzen vásárol Oroszországtól hasadóanyagot.De lehet csak én tudom rosszul. A ha egy űreszköz eljut a Földről a Holdra, ott lesz egyfajta helyzeti energiája? Ami energia megkönnyíti a Földre történő visszajutást? Elképzelhetem ezt úgy mint egy dombtetős hasonlatot?

Én ezt nem tudom jelenleg. Mivel ugyanannyi idő volt az út oda mint vissza, -de lehet ezt sem jól tudom- ezt csak helyzeti energiával tudom elképzelni. Egy rakéta eléri az ISS magasságát percek alatt, mivel hatalmas energiával rendelkezik. Az ISS-ről a visszatérési procedúra több napig tart tudtommal: A kapszula leválik, majd eltávolodik és keringéssel ellentétes lassítást hajt végre kis thruster-ekkel, majd spirális pályán belép a légkörbe: ez több nap, és lehet nem így meg, ezt csak elképzelem.

De a lényeg: a helyzeti energia kérdése számomra nem tisztázott, és nem értem, hogyan tudtak kis rakétákkal ugyanannyi idő alatt visszajutni.


A következőket csak bemásolom, saját agymenés előző Holdas kérdésekre:


"Akkor itt a "dombtető fent tartó szerepét" a centrifugális erő tölti be -ami a Föld körüli keringésből adódik?

Akkor ezt is le kell győzni visszafele + a Hold kis G-jét.

Pl keringéssel ellentétes lassítással.

-----------------------------------------

A Holdra hat a keringési pályájából adódó centrifugális erő, és a

gravitáció mint centripetális erő.

Ez többé kevésbé egyensúlyban tartja a rendszert.

Akkor a Holdon helyzeti energiánk van?

Mert ha nem, akkor nem értem miért kell kevesebb e a visszatéréshez.

-------------------------------------------

de ne mennyünk a holdig:

Földfelszínről m tömeget t idő alatt kb 1000 Km-es Föld körüli pályára állítunk e energiával.

Mekkora energia kell ezen tömeg visszajuttatására ugyanennyi

idő alatt? (akár be is csapódhat, elméletileg éghetetlen)

------------------------------------------

Gravitáció gumilepedő példa:


Igen, kirángattuk a nagy lyukból, de egyensúlyi állapotba került egy kisebb lyukban ami a nagyobb körül kering. Innen is ki kell rángatni + csökkenteni a keringési sebességet a nagy lyuk körül, hogy csökkenjen a centrifugális erő. "


Valószínű, tudatlanságom az értetlenségem oka, remélem felfogom és megértem ezeket is.


Tatyó vagyok, de a rigalánc jobban viseli a piros x-eket :)

máj. 10. 16:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/32 sadam87 ***** válasza:
86%

#25

"Pedig véleményem szerint Amerika és Oroszország együttműködik jelenleg is."

Jelenleg is van együttműködés, bár olyan nagyon sok nem. De például több, mint a hidegháború alatt, amiről most szó van.

"Lehet, rosszul tudom, de volt idő, mikor Amerika kénytelen volt orosz rakétákat használni, mert sajátjai nem hozták a megfelelő teljesítményt."

Tényleg volt ilyen, bár nem a rakétákkal volt a baj, hanem azzal, hogy nem volt működő emberszállító űrhajójuk az amcsiknak. De már elmúlt.

"Jelenleg is jól el vannak az ISS-en"

(Gondolom arra vonatkozik a mondat, hogy az amcsik és a ruszkik jól elvannak együtt az ISS-en.) Ez igaz, mondjuk a fő oka, hogy egyiküknek sincs kedve a jó 100 milliárdot kukázni az összezörrenés miatt. De kb. minden egyéb űrtechnikai együttműködés megszűnt (és az EU-val is).

"sőt Amerika eu-s pénzeket kap fegyverekért, és ezen a pénzen vásárol Oroszországtól hasadóanyagot."

Olyan program volt, hogy az amcsik leszerelt atombombákból származó hasadóanyagot vásároltak a ruszkiktól. A program lényege az volt, hogy segítse a nukleáris leszerelést. Nem tudom, működik-e még a program (jó eséllyel nem). Az EU-s pénz fogalmam sincs, hogy jön ide, semmit nem tudk ilyenről.

"A ha egy űreszköz eljut a Földről a Holdra, ott lesz egyfajta helyzeti energiája? Ami energia megkönnyíti a Földre történő visszajutást? Elképzelhetem ezt úgy mint egy dombtetős hasonlatot?"

Egyrészt ez nem tudom, hogy kapcsolódik az eddigiekhez. Másrészt persze, lesz többlet helyzeti energiája a Földhöz képest. Szóval visszajuttatni könnyebb. Azért egyrészt a Holdtól való elszakadáshoz kell energia. Másrészt a helyzeti energia mozgásivá alakul, mire az űrhajó a Földhöz ér, úgyhogy combos hővédőpajzsok kellenek.

"Egy rakéta eléri az ISS magasságát percek alatt, mivel hatalmas energiával rendelkezik. Az ISS-ről a visszatérési procedúra több napig tart tudtommal: A kapszula leválik, majd eltávolodik és keringéssel ellentétes lassítást hajt végre kis thruster-ekkel, majd spirális pályán belép a légkörbe: ez több nap, és lehet nem így meg, ezt csak elképzelem."

Nem jól tudod. Az ISS-hez tartó út is több óra (régebben több nap volt). A pályára állás tényleg csak pár perc, de nem tud rögtön az ISS pályájára állni az űrhajó. (Illetve valószínűleg ahhoz jó sok energia, meg persze másodpercre pontos indítás kellene.) A visszaút is megvan általában pár óra alatt, de ez is függ a körülményektől. Nincs spirálozás, ha belép a sűrűbb légkörbe az űrhajó, onnantól kezdve durván lassul. (Előtte meg nem spiráloznak, mert minek.)

"De a lényeg: a helyzeti energia kérdése számomra nem tisztázott, és nem értem, hogyan tudtak kis rakétákkal ugyanannyi idő alatt visszajutni."

Nem világos, mi a kérdés. A légkört használják fékezésre, nem a fúvókákat.


A bemásolt szöveg szerintem nem túl jól értelmezhető kontextus nélkül. (Meg egyébként is jobb volna külön kérdést kiírni, ha érdekel ez a téma.)

máj. 10. 16:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/32 rigalánc ***** válasza:
A pályakorrekciós időt direkt nem említettem, de tisztában vagyok vele de ebben az esetben ez jelentéktelen, de köszönöm az érthető és logikus válaszod. Igen a légkör lassít, de addig le kell jutni, hogy ez jelentősen érvényesüljön- jó tudom az ISS körül is "van légkörmaradvány" sőt még jóval távolabb. De akkor kijelenthetjük, hogy van az űrhajónak a Holdon helyzeti energiája? Keringés, stb mindennel együtt?
máj. 10. 16:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 28/32 rigalánc ***** válasza:

Amúgy a 23-ba felsorolt érveket én sem fogadom el, cáfolatuk teljesen ok és számomra is érthető.

Régebben nem volt kétségem efelől (hogy voltak a Holdon).

De nagyon nem megy nekik mostanában ez a dolog, pedig próbálkoznak.

Nekem ez az, ami már-már számomra is ciki.

máj. 10. 17:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 29/32 sadam87 ***** válasza:
86%

Igen, addig valóban el kell jutni. De ahhoz azért olyan nagy sebességváltoztatás nem kell, szerintem 100 m/s-nél kevesebb. Az ISS-nél is van valamennyi légkör, igen, ezért kell időről időre megemelni a pályáját. (És ha erre gondoltál, az itt passzívan elengedett űrhajó tényleg lassan spirálozna vissza a Föld légkörébe, amíg a sűrűbb részekbe ér, csak ez nagyon sok ideig, jó eséllyel évekig tartana, ezért az ember szállító űrhajókon értelemszerűen nem alkalmazzák.)

"De akkor kijelenthetjük, hogy van az űrhajónak a Holdon helyzeti energiája?"

Van, persze.

máj. 10. 17:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 30/32 sadam87 ***** válasza:
86%

"De nagyon nem megy nekik mostanában ez a dolog, pedig próbálkoznak."

Mármint mi? A holdraszállás? Azzal egyelőre nem nagyon próbálkoznak. Majd 2025-ben (vagy 2026-ban, vagy persze igazából ki tudja mikor) fognak. Az tény, hogy vannak csúszások, de ezek egyrészt abból adódnak, hogy iszonyatosan komplex dologról van szó. Másrészt abból, hogy iszonyatosan drága dologról. És miközben a politikusok szívesen elvárják az eredményeket, a pénzt már nem olyan szívesen (és a gyors eredményhez szükséges mennyiségben) adják. Érdemes megnézni, hogyan alakult a NASA költségvetése:

[link]

máj. 10. 17:09
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

További kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!